Tartalom
A bánat a szenvedés normális érzelmi reakciója, amely egy nagyon erős érzelmi kapcsolat elvesztése után következik be, akár emberrel, állattal, tárggyal, akár nem materiális jószággal, például foglalkoztatással.
Ez a reakció a veszteségre személyenként változó, ezért nincs meghatározott időtartam annak meghatározására, hogy az egyes emberek bánatának meddig kell tartania. Ennek ellenére az Amerikai Pszichiátriai Társaság egyes paramétereket meghatározott a kóros bánat azonosítása érdekében, amely egészségtelen és kezelni kell.
Az egyes emberek bánatmódja számos tényezőtől függ, például az elhunytal való kapcsolatuktól, a család vagy a társadalmi támogatás típusától és az egyes személyiségektől.
A gyász fő szakaszai
A gyászolási folyamat személyenként nagyon eltér, ezért többféleképpen lehet kifejezni azokat az érzéseket, amelyeket a halál és a veszteség okozhat. Gyakran előfordul azonban, hogy a gyászolási folyamat öt szakaszra oszlik:
1. Tagadás és elszigeteltség
Ha azt a hírt kapja, hogy elveszett valami vagy valaki, akivel nagyon szoros kapcsolatban állt, nagyon lehetséges, hogy az első szakaszban az illető nem hisz a hírben, és megfigyelhető a tagadás reakciója.
Ez a reakció más emberek visszavonásával is járhat, amely általában az ilyen típusú hírek által okozott fájdalom és egyéb negatív hatások enyhítésére szolgál.
2. Harag
A második szakaszban, miután az illető megtagadta az eseményt, gyakran felmerül a düh érzése, amely más jelekkel is társulhat, például állandó sírás és könnyű bosszúság, még a barátokkal és a családdal is. Még mindig előfordulhat nyugtalanság és szorongás.
3. Alku
A düh és felháborodás érzése után normális, hogy az illetőnek továbbra is nehézségei vannak a valóság elfogadásában, ezért megpróbál megállapodásra jutni, hogy kijusson a tapasztalt helyzetből. Ebben a szakaszban az illető megpróbálhat még megállapodást kötni Istennel, hogy minden visszatérjen a korábbiakhoz.
Ez a fajta alkudozás személyenként változó, és gyakran öntudatlanul folyik, hacsak nem pszichológus vagy pszichiáter után járnak.
4. Depresszió
Ebben a szakaszban a személy belép a helyzet megszokásának folyamatába, ezért törékenység, bizonytalanság, bántás és nosztalgia érzései lehetnek.
Ebben a szakaszban kezdi az ember jobban érzékelni a valóságot, és a történteket nem lehet megoldani. Ebben a szakaszban ajánlott egy pszichológussal történő monitorozás is, amely segít az új valósághoz való alkalmazkodásban annak érdekében, hogy beléphessen a gyász utolsó szakaszába.
5. Elfogadás
Ez a gyászolási folyamat utolsó fázisa, amelyben az ember kezdi helyreállítani a veszteséget okozó esemény előtt szokásait, folytatva szokásos napi rutinját. Ettől a fázistól kezdve a személy elérhetőbbé válik a barátokkal és a családdal való társadalmi kapcsolatok számára is.
Hogyan lehet legyőzni a gyászos folyamatot
A szeretett ember elvesztése szinte mindenki életében bekövetkező esemény, amelyet sok érzelem és érzés kísér. Néhány stratégia, amely segíthet a folyamat során:
- Szánjon rá a szükséges időre: mindenki más és ugyanazon eseményt sajátos módon éli meg. Így nincs olyan idő, amely meghatározná, mikor kell valakinek jól éreznie magát. A fontos az, hogy minden ember a saját tempójában élje meg a folyamatot, anélkül, hogy nyomást érezne;
- Tanuld meg elfogadni a fájdalmat és a veszteséget: kerülni kell az idő és az elme elfoglalásának más módjainak keresését, mivel például a helyzetre való gondolkodás elkerülése, a munka vagy a testmozgás használata késleltetheti a gyász és elhúzódó szenvedés;
- Fejezze ki, mit érez: nem ajánlott az érzelmek és érzések gátlása a gyászfolyamat során, ezért ajánlott kifejezni azt, amit érez. Nem szabad szégyen vagy félelem sírni, kiabálni vagy beszélgetni más hozzád közel álló emberekkel, például pszichológussal vagy pszichiáterrel;
- Csatlakozzon egy támogató csoporthoz: ez jó lehetőség azok számára, akik nem akarnak egyéni foglalkozásokat végezni szakemberrel. Ezekben a csoportokban többen, akik hasonló helyzetben vannak, arról beszélnek, amit éreznek, és tapasztalataik segíthetnek másoknak;
- Körülveszi magát szeretteivel: időt töltve olyan emberekkel, akiket érdekel, és akiknek közös történetei vannak, megkönnyíti a gyászfolyamatot, különösen, ha az elveszett személyhez, állathoz vagy tárgyhoz kapcsolódnak.
Ezen stratégiák mellett mindig jó lehetőség szakemberhez fordulni, például pszichológussal vagy pszichiáterrel, aki képes lesz felmérni az esetet, és más lehetőségeket javasol a gyászolási folyamat jobb leküzdésében.
Hogyan kezeljük a gyermekek gyászát
Nem könnyű feladat elmagyarázni a gyermek számára, hogy valaki különleges ember átment-e, azonban vannak olyan stratégiák, amelyek egy kicsit megkönnyíthetik és kevésbé traumatikusak lehetnek, például:
- Az igazat megvallva: egyes tények elrejtése fájdalmasabbá és zavarosabbá teheti a gyászoló élményt, mert lehet, hogy a gyermek nem találja értelmét a történéseknek;
- Mozgások és érzések kifejezése: ez annak a módja, hogy megmutassa, hogy a gyermek is érezhet azonos típusú érzelmeket, és hogy ez valami teljesen normális;
- Ne kérjen más személyt: a szülők általában a legfontosabb érzelmi figurák a gyermek számára, ezért némi biztonság érdekében a hírek idején jelen kell lenniük. Ha ez nem lehetséges, akkor a hírt érzelmileg közeli személynek kell közölnie, például a nagyapának, a nagymamának vagy a bácsinak;
- Nyugodt hely kiválasztása: ez elkerüli a felesleges megszakításokat és lehetővé teszi a gyermekkel való szorosabb érintkezést, valamint olyan környezetet teremt, amelyben könnyebb kifejezni az érzéseket;
- Ne használjon túl sok részletet: ideális esetben a hírt egyszerű, világos és őszinte módon kell megadni, anélkül, hogy bonyolultabb vagy sokkolóbb részleteket tartalmazna, legalábbis korai szakaszban.
A gyermek bánata az életkor függvényében nagymértékben változik, ezért ezeket a stratégiákat ki kell igazítani. Így a gyermekpszichológussal való konzultáció kiváló módja lehet a gyermek gyászolási folyamatának irányításában.
Fontos tudni azt is, hogy nincs ideális idő a hír eljuttatására a gyermek felé, ezért nem szabad megvárni a "megfelelő pillanatot", mivel ez nagyobb szorongást kelthet és késleltetheti a gyászolást.
Mikor kell pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni
Szakmai segítség kérése pszichológustól vagy pszichiátertől jó módszer lehet az egészséges gyászolási folyamat biztosítására. Az emberek többsége azonban képes kezelni saját bánatát is, ezért ha nem érzi jól magát, nem mindig szükséges szakember segítségét kérni.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a gyász "egészségtelennek" vagy kórosnak tekinthető, különösen, ha az érzelmek rendkívül intenzívek vagy 12 hónapnál hosszabb ideig tartanak, felnőtteknél, vagy több mint 6 hónapig, gyermekek esetében . Ezekben a helyzetekben elengedhetetlen a szakmai megfigyelés.
Néhány jel, amely "egészségtelen" gyászfolyamatra utalhat, ha több hónapig tartanak:
- Kitartó vágy, hogy az elveszett személlyel legyünk;
- Nehezen hisz egy szeretett ember halálában;
- Önvád érzése;
- Meghalni vágy, hogy együtt lehessen az illetővel;
- Mások iránti bizalom elvesztése;
- Nincs több élni akarás;
- Nehézségei vannak a barátságok fenntartásával vagy a napi tevékenységekkel;
- Nem lehet előre tervezni;
- Aránytalan szenvedést érezni azzal, amit "normálisnak" tekintenek.
Ez a fajta gyász bárkiben vagy életkorban felmerülhet, azonban nőknél gyakoribb.