Tartalom
A légzési elégtelenség olyan szindróma, amelyben a tüdőnek nehézségei vannak a normál gázcserében, nem képes megfelelően oxigénbe adni a vért, vagy nem képes megszüntetni a felesleges szén-dioxidot, vagy mindkettőt.
Amikor ez megtörténik, az adott személynek olyan tünetei lehetnek, mint súlyos légszomj, az ujjak kékes színe és a túlzott fáradtság.
A légzési elégtelenségnek két fő típusa van:
- Akut légzési elégtelenség: hirtelen jelentkezik például légúti elzáródás, közlekedési balesetek, kábítószerrel való visszaélés vagy stroke miatt;
- Krónikus légzési elégtelenség: idővel más krónikus betegségek, például a COPD miatt jelentkezik, megakadályozva a napi tevékenységeket, például a lépcsőmászást, légszomj nélkül.
A légzési elégtelenség gyógyítható, ha a kezelést azonnal megkezdik a kórházban, ezért fontos, hogy a sürgősségi osztályra lépjen, amikor légszomj jelei jelennek meg. Ezenkívül krónikus betegeknél a légzési elégtelenség megelőzhető az alapbetegség kezelésével.
Fő tünetek
A légzési elégtelenség tünetei okuk, valamint a szervezet oxigén- és szén-dioxid-szintje szerint változhatnak. Azonban a leggyakoribbak a következők:
- Légszomj érzése;
- Kék bőr, ajkak és körmök;
- Gyors légzés;
- Mentális zavartság;
- Túlzott fáradtság és álmosság;
- Szabálytalan szívverés.
Ezek a tünetek lassan, krónikus légzési elégtelenség esetén jelentkezhetnek, vagy intenzíven, egyik pillanatról a másikra jelentkezhetnek, ha akut helyzetről van szó.
Mindenesetre, amikor a légzési szint változását észlelik, nagyon fontos, hogy az ügyeletre menjen, vagy konzultáljon egy pulmonológussal a diagnózis megerősítéséhez és a legmegfelelőbb kezelés megkezdéséhez.
A diagnózis felállítása
A légzési elégtelenség diagnózisát általában háziorvos vagy pulmonológus állapítja meg, de a kardiológus fel is teheti, amikor valamilyen szívváltozás következtében felmerül.
A legtöbb esetben ezt a diagnózist csak a tünetek, az anamnézis felmérésével és az életfontosságú jelek figyelemmel kísérésével lehet felállítani, de vérvizsgálatokkal, például vérgázelemzéssel is fel lehet mérni az oxigén és az oxigén mennyiségét. szén-dioxid.
Ha nincs nyilvánvaló oka a meghibásodás kialakulásának, az orvos mellkas röntgenfelvételt is rendelhet, hogy azonosítsa, van-e olyan tüdőprobléma, amely a változást okozhatja.
A légzési elégtelenség lehetséges okai
Bármely betegség vagy állapot, amely közvetlenül vagy közvetetten befolyásolja a tüdőt, légzési elégtelenséget okozhat. Így a leggyakoribb okok közül néhány:
- Izomdisztrófia vagy egyéb változások, amelyek befolyásolják a légzőizmok idegeit;
- Kábítószer-használat, különösen túladagolás esetén;
- Tüdőbetegségek, például COPD, asztma, tüdőgyulladás vagy embólia;
- Füst vagy más irritáló anyagok belégzése.
Ezenkívül egyes szívproblémák, például a szívelégtelenség, folytatásként légzési elégtelenséget is okozhatnak, különösen akkor, ha a kezelést nem megfelelően végzik.
Légzési elégtelenség kezelése
Az akut légzési elégtelenség kezelését a lehető leggyorsabban kell elvégezni a kórházban, ezért fontos, hogy azonnal lépjen az ügyeletre, vagy hívjon mentőt a 192-es telefonszámon, amikor a légzési nehézség jelei jelentkeznek.
A légzési elégtelenség kezeléséhez stabilizálni kell a beteget, maszkkal felajánlva az oxigént és figyelemmel kísérve az életfontosságú jeleit, és a tünetek okától függően megkezdeni egy specifikusabb kezelést.
Krónikus légzési elégtelenség esetén azonban a kezelést naponta gyógyszerekkel kell elvégezni az alapprobléma - például a COPD - kezelésére, valamint a tünetek, például a súlyos légszomj megjelenésének elkerülésére, amelyek veszélyeztetik a a beteg élete.
További információ a légzési elégtelenség kezelési lehetőségeiről.