Tartalom
A tüdőfibrózis olyan betegség, amelyet hegek megjelenése jellemez a tüdőben, az úgynevezett fibrózis. Idővel a tüdő merevebbé válhat, ami nagyobb légzési nehézségeket okozhat, ami egyes tünetek megjelenéséhez vezet, például légszomj, száraz köhögés és túlzott fáradtság.
Ez a helyzet gyakran a munkahelyi pornak, például a szilícium-dioxidnak és azbesztnek való kitettség következménye, vagy a dohányzás, autoimmun betegségek vagy egyes gyógyszerek hosszan tartó alkalmazásának mellékhatása miatt következik be. Bizonyos esetekben azonban a pulmonalis fibrózis oka nem azonosítható, ma már idiopátiás tüdőfibrózisnak nevezik.
A tüdőfibrózis nem gyógyítható, mert ezek a tüdőben okozott károsodások nem orvosolhatók, azonban a betegség kezelhető és a tünetek enyhíthetők légzőszervi fizioterápia és a pulmonológus által jelzett gyógyszerek elvégzésével.
Fő tünetek
Kezdetben a tüdőfibrózis nem vezet jelek vagy tünetek megjelenéséhez, azonban a betegség előrehaladtával egyes tünetek észrevehetők, amelyek közül a legfontosabbak:
- Légszomj;
- Száraz köhögés vagy kevés váladék;
- Túlzott fáradtság;
- Étvágyhiány és fogyás minden ok nélkül;
- Izom- és ízületi fájdalom;
- Kék vagy lila ujjak;
- Az ujjak deformációja, amely a test oxigénhiányára jellemző, az úgynevezett "dobos ujjak".
A tünetek súlyossága és megjelenési sebessége személyenként változhat, különösen az oknak megfelelően, és általában hónapokról évekre alakul ki.
A tüdőfibrózis gyanúja esetén a tüdőgyógyász olyan vizsgálatokat rendel el, mint a komputertomográfia, amely felméri a tüdőszövet változásainak jelenlétét, a tüdő funkcionális kapacitását mérő spirometriát és más vizsgálatokat, például vérvizsgálatokat, amelyek kizárják más betegségeket, például tüdőgyulladást. . Kétség esetén tüdőbiopszia is elvégezhető.
Fontos, hogy ne tévesszék össze a tüdőfibrózist a cisztás fibrózissal, amely egy örökletes betegség, amely gyermekeknél fordul elő, amelyben egyes mirigyek abnormális váladékot termelnek, amelyek főleg az emésztőrendszert és a légzőrendszert érintik. Nézze meg, hogyan lehet azonosítani és kezelni a cisztás fibrózist.
Hogyan történik a kezelés
A tüdőfibrózis kezelését pulmonológusnak kell irányítania, és általában antifibrotikus tulajdonságokkal rendelkező gyógyszereket foglal magában, például Pirfenidont vagy Nintedanibot, kortikoszteroid gyógyszereket, például prednizont, és olyan gyógyszereket, amelyek csökkentik az immunrendszer válaszát, mint például ciklosporin vagy metotrexát, és enyhít néhány tünetet vagy késlelteti a betegség progresszióját.
A gyógytorna elengedhetetlen a pulmonális rehabilitáció elvégzéséhez, amelynek során ütemezett gyakorlatokat végeznek az ember légzési képességének javítása céljából, aki továbbra is aktívabb és kevesebb a tünete.
Ezenkívül súlyosabb esetekben az orvos azt is javasolhatja, hogy otthon használja az oxigént a vér oxigénellátásának növelésére. A betegség néhány ember számára nagyon súlyosvá válhat, és ezekben az esetekben tüdőtranszplantációra lehet szükség.
További részletek a tüdőfibrózis kezeléséről.
Mi okozza a tüdőfibrózist
Bár a tüdőfibrózis konkrét okát nem határozták meg, a betegség kialakulásának kockázata nagyobb azoknál az egyéneknél, akik:
- Dohányzók;
- Számos toxint tartalmazó környezetben dolgoznak, például szilícium-dioxid-por vagy azbeszt;
- Sugárzásuk vagy kemoterápiájuk van rák, például tüdő- vagy mellrák esetén;
- Bizonyos gyógyszereket használnak, amelyek veszélyeztethetik ezt a hatást, például amiodaron-hidrokloridot vagy propanololt, vagy antibiotikumokat, például szulfaszalazint vagy nitrofurantoint;
- Tüdőbetegségeik voltak, például tuberkulózis vagy tüdőgyulladás;
- Autoimmun betegségeik vannak, például lupus, reumás ízületi gyulladás vagy szkleroderma.
Ezenkívül az idiopátiás tüdőfibrózis átadható a szülőktől a gyermekekig, és genetikai tanácsadás ajánlott, ha a családban sok a betegség előfordulása.