Tartalom
Az érzelmi allergia olyan állapot, amely akkor jelenik meg, amikor a test védősejtjei reagálnak olyan helyzetekre, amelyek stresszt és szorongást generálnak, és változásokhoz vezetnek a test különböző szerveiben, különösen a bőrben. Ezért az ilyen típusú allergia tünetei jobban láthatók a bőrön, például viszketés, bőrpír és csalánkiütés, azonban légszomj és álmatlanság is megjelenhet.
Az érzelmi allergia okai nincsenek pontosan meghatározva, de előfordulhatnak, mert a stressz és a szorongás fokozza egyes anyagok, az úgynevezett katekolaminok termelését, és a kortizol hormon felszabadulását okozza, amely gyulladásos reakciót vált ki a szervezetben.
Az ilyen típusú allergia kezelése nagyon hasonló a más típusú allergiák kezeléséhez, és antiallergiás gyógyszerek alkalmazásán alapul. Ha azonban a tünetek több mint 15 napig tartanak, vagy súlyosbodnak, akkor ajánlott terápiát folytatni pszichológussal és konzultálni egy bőrgyógyásszal, aki más gyógymódokat is előírhat, például kortikoszteroidokat és gyógyszereket a szorongás csökkentésére. Nézzen meg néhány szorongáscsökkentő gyógyszert.
Fő tünetek
A stressz és a szorongás által okozott érzelmi allergia olyan tüneteket mutat, amelyek személyenként változnak, kortól, az érzések intenzitásától, a nehézségekben tanúsított magatartástól és a genetikai hajlamtól függően, amelyek lehetnek:
- Viszkető;
- A bőr vörössége;
- Magas megkönnyebbüléssel járó vörös foltok, csalánkiütés;
- Légszomj;
- Álmatlanság.
A bőr megnyilvánulásai a leggyakoribbak, mivel idegvégződéseik vannak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a stressz és szorongás érzéséhez. És mégis, azoknál az embereknél, akik más típusú betegségekben szenvednek, például asztmában, náthában, atópiás dermatitiszben és pikkelysömörben, súlyosbodhatnak a tünetek vagy a bőrelváltozások az érzelmi gyötrelem miatt. Tudjon meg többet a pikkelysömör azonosításáról.
Hogyan történik a kezelés
Az ilyen típusú allergia kezelését bőrgyógyásznak kell javasolnia, és általában antiallergiás gyógyszerek alkalmazásából áll a bőr viszketésének és bőrpírjának enyhítésére, azonban ha az érzelmi allergiás reakciók több mint két hétig tartanak és nagyon erős, az orvos orális kortikoszteroidok vagy kortikoszteroid kenőcsök alkalmazását javasolhatja.
Ezenkívül a kezelés elősegítése és a jobb eredmények elérése érdekében ajánlhatók a szorongás és a stressz csökkentésére szolgáló gyógymódok, valamint szabadidős tevékenységek és pszichoterápiás foglalkozások is javasoltak. További információ arról, hogy mi a pszichoterápia és hogyan történik.
Lehetséges okok
Az érzelmi allergia okai még nincsenek pontosan meghatározva, de az ismert, hogy a stressz és a szorongás érzése változást okoz a szervezetben, ami a bőr gyulladásos reakciójáért felelős anyagok, az úgynevezett katekolaminok felszabadulásához vezet.
A stressz és a szorongás hatására a test védősejtjei reagálnak, ami az immunrendszer túlérzékenységéhez vezet, amelyet a bőr változásai és más autoimmun betegségek tüneteinek súlyosbodása észlelhet.
A stressz idején termelődő kortizol hormon felszabadulása szintén hatással lehet a bőrre, az általa hosszú távon okozott gyulladásos folyamaton keresztül. Gyakran a genetikai hajlam az érzelmi allergia tüneteit is generálhatja.
Az érzelmi allergia tüneteinek enyhítése érdekében ellenőrizni kell a stresszt és a szorongást, ezt a következőképpen teheti meg:
Készítette: Tua Saúde Szerkesztőség
Irodalomjegyzék>
- LUDWIG, Martha W. B. et al. Az elváltozás helye és a stressz szintje dermatológiai betegeknél. Pszichológiai tanulmányok. 25. kötet, 3. sz. 343-352, 2008
- CALADO, Gisela; LOUREIRO, Graça et al. Stressz és allergiás betegség: Megalapozó mechanizmusok. Rev Port immunallergológia. 20. kötet, 1. sz. 2012. 9-21
- REIGOTA, Catarina P. Stressz és allergiás betegség. Diplomamunka, 2016. A COIMBRA EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI KARA.
- DAVE, Ninabahen D. és mtsai. Stressz és allergiás betegségek. Immunol Allergy Clin North Am. Vol. 31, n.1. 55-68, 2011
- PATTERSON, Amber M. és mtsai. Az észlelt stressz megjósolja az allergia fellángolását. Ann Allergy Asthma Immunol. Vol.112. 2014. évi 317–321