Tartalom
A nystagmus a szem akaratlan és oszcillációs mozgása, amely akkor is megtörténhet, ha a fej még mozdulatlan, és néhány tünetet eredményezhet, például hányingert, hányást vagy egyensúlyhiányt.
A szem mozgása egyik oldalról a másikra történhet, vízszintes nystagmusnak hívják, fentről lefelé, függőleges nystagmus nevét kapva, vagy körökben, ezt a típust rotációs nystagmusnak hívják.
A nystagmus normálisnak tekinthető, amikor például a fej mozgásának követése és egy képre való összpontosítás céljából történik, de kórosnak is tekinthető, ha még mozdulatlan fejjel is előfordul, és labirintitis, neurológiai változások vagy például a gyógyszeres kezelés mellékhatása.
Hogyan lehet azonosítani a nystagmust
A nystagmust főként a szemek akaratlan mozgása jellemzi, amely lehet normális vagy a személy valamilyen állapota miatt, ebben az esetben kóros nystagmusnak hívják. A nystagmus két mozdulatból áll, egy lassúból és egy gyorsból. A lassú mozgás akkor következik be, amikor a szemek a fej mozgását követik, egy fix pontra összpontosítva. Amikor a szemek elérik a határukat, a gyors mozgás visszaállítja őket kiinduló helyzetükbe.
Amikor a lassú és gyors mozgás akkor is megtörténik, ha a fej leáll, a szem mozgásai jobban észrevehetővé válnak, ezt az állapotot kóros nystagmusnak hívják.
Az önkéntelen szemmozgások mellett néhány tünet, például egyensúlyhiány, hányinger, hányás és szédülés megjelenése miatt észrevehető a nystagmus.
Fő okok
Az ok szerint a nystagmus két fő típusba sorolható:
- Fiziológiai nystagmus, amelyben a szem normálisan mozog annak érdekében, hogy fókuszáljon egy képet, amikor például elfordítjuk a fejünket;
- A patológiás nystagmus, amelyben a szemmozgások még mozdulatlan fej mellett is történnek, általában a vestibularis rendszer változásaira utalnak, amely nemcsak a hallásért és az egyensúly fenntartásáért felelős rendszer, hanem az elektromos impulzusok elküldéséért az agyba és a szemmozgást kontrolláló régiók.
A fiziológiás és kóros besorolás mellett a nystagmus is veleszületettnek minősíthető, amikor röviddel a születés után észlelik, vagy megszerezték, ami több olyan helyzet miatt következik be, amelyek az egész életen át előfordulhatnak, ami a fő ok:
- Labirintitis;
- Neurológiai változások például a daganatok áramlásában vagy a fejbe adott ütések;
- Látásvesztés;
- Táplálkozási hiányosságok, például a B12-vitamin;
- Stroke;
- Alkoholos italok túlzott fogyasztása;
- A gyógyszerek mellékhatása.
Ezenkívül a Down-szindrómában vagy albinizmusban szenvedőknél nagyobb a valószínűsége a nystagmusnak.
A diagnózist a szemész állapítja meg a szemmozgások megfigyelésével, valamint olyan speciális vizsgálatok elvégzésével, mint például az elektro-okulográfia és a video-okulográfia, amelyek során az önkéntelen szemmozgásokat valós időben és egy pontosabban.
Hogyan történik a kezelés
A nystagmus kezelése azzal a céllal történik, hogy csökkentse az akaratlan szemmozgások előfordulását, így az ok kezelését a szemész jelezheti, és a nystagmusért vagy a vitamin-kiegészítésért felelős gyógyszer felfüggesztése ajánlható, amikor táplálkozási hiányosságok.
Ezenkívül a szemész a kontaktlencsék használata mellett javasolhat néhány olyan gyógyszer alkalmazását, amelyek közvetlenül hathatnak a neurotranszmitter rendszerére.
Súlyosabb esetekben, amikor az önkéntelen mozgások nagyon gyakoriak és a fej helyzetétől függetlenül történnek, műtétre lehet szükség a szem mozgásáért felelős izmok helyzetének megváltoztatásához, ezáltal javítva a fókuszálás képességét tárgyakat, a vizuális képesség javítása mellett.
Készítette: Tua Saúde Szerkesztőség