Tartalom
A zsír felhalmozódása a májban, technikailag zsírmájnak nevezzük, nagyon gyakori probléma, amelyet olyan kockázati tényezők okozhatnak, mint az elhízás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és az alkoholos italok túlzott fogyasztása.
Bár nincsenek mindig tünetek, lehetséges, hogy egyesek a has jobb oldalán fájdalmat, duzzadt hasat, hányingert, hányást és általános rossz közérzetet tapasztalnak. Ezeknek a tüneteknek a jelenléte esetén a máj működését és a betegség súlyosságát felmérő vizsgálatok elvégzéséhez hepatológushoz kell fordulni. Nézze meg a máj egészségét felmérő néhány tesztet.
A májzsírt az étrend megváltoztatásával és a rendszeres testmozgással lehet ellenőrizni, fontos a megfelelő kezelés betartása az olyan szövődmények elkerülése érdekében, mint a cirrhosis.
A máj steatosisának fokozatai
A májzsír súlyossága szerint a következő kategóriákba sorolható:
- 1. fokozat vagy egyszerű máj steatosis: a felesleges zsírt ártalmatlannak tekintik. Általában nincs tünet, és a problémát csak egy rutin vérvizsgálattal fedezik fel;
- 2. fokozatú vagy alkoholmentes máj steatosis: a felesleges zsír mellett a máj is gyullad, ami egyes tünetek megjelenéséhez vezethet, például fájdalom a has jobb oldalán és a duzzadt has;
- 3. fokozat vagy májfibrózis: zsír és gyulladás van, amely megváltoztatja a körülötte lévő szervet és ereket, de a máj még mindig normálisan működik;
- 4. fokozat vagy májcirrhosis: ez a betegség legsúlyosabb fázisa, és évekig tartó gyulladás után jelenik meg, amelyet az egész májban bekövetkező változások jellemeznek, amelyek méretének csökkenését okozzák és szabálytalan alakját elhagyják. A cirrhosis rákká vagy májmeghalássá válhat, amely szervátültetést igényel.
Tehát a szervben lévő zsír mennyiségének felmérése mellett fontos a gyulladás jelenlétének ellenőrzése is, mivel ez a fő sejtpusztulás oka ebben a szervben. A betegség progressziójának felmérése érdekében az orvos jelezheti a májelasztográfia teljesítményét, amely gyors és fájdalommentes vizsgálat, és amely nagyon hatékony a májbetegek megfigyelésében. Értse meg, hogyan történik a májelasztográfia.
Fő tünetek
Normális esetben a betegség korai szakaszában semmilyen tünet nincs, ezért a steatózist gyakran véletlenül fedezik fel más betegségek diagnosztizálására szolgáló tesztek segítségével.
Az előrehaladottabb stádiumokban azonban fájdalom jelentkezhet a has jobb felső részén, megmagyarázhatatlan fogyás, fáradtság és általános rossz közérzet, például hányinger és hányás. Cirrhosis esetén más tünetek is megjelenhetnek, például sárga bőr és szem, viszkető test és duzzanat a hasban, a lábakban és a bokákban. Ellenőrizze a zsírmáj tüneteinek teljesebb listáját.
A máj steatosisának fő okai
A máj zsírjának okait még mindig nem értik jól, azonban a betegség kialakulásához vezető mechanizmus napjainkban számos kutatás tárgyát képezi. Úgy gondolják, hogy a zsír felhalmozódása a májban a zsír fogyasztása és szintézise, valamint felhasználása és eliminálása között fennálló egyensúlyhiányhoz kapcsolódik. Ez az egyensúlyhiány viszont genetikai, táplálkozási és környezeti tényezőkhöz kapcsolódhat.
Bár az okok még nem ismertek, az alkoholos italokat fogyasztóknál sokkal nagyobb a máj zsírképződésének kockázata, és növelhető, ha más kockázati tényezők vannak, például:
- Elhízottság;
- 2-es típusú diabétesz;
- Magas nyomású;
- Magas koleszterin;
- 50 év feletti életkor;
- Dohányosnak lenni;
- Pajzsmirigy alulműködése van.
Ezenkívül a bariatrikus műtétek és más súlycsökkentő eljárások növelik a májzsír kialakulásának kockázatát a gyors fogyás okozta anyagcsere-változások miatt. Ez a probléma azonban olyan embereknél is felmerülhet, akiknek nincs rizikófaktoruk, és akár gyermekeket és terhes nőket is érinthet.
A diagnózis megerősítése
A májban bekövetkező változásokat kezdetben vérvizsgálattal lehet kimutatni, amely kiértékeli az adott szerv által termelt anyagokat. És ha vannak megváltozott értékek, amelyek arra utalnak, hogy a máj nem működik megfelelően, az orvos további vizsgálatokat rendelhet el, például ultrahangot, tomográfiát, májelasztográfiát, mágneses rezonancia képalkotást vagy biopsziát.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a máj zsírja nem mindig okoz változásokat a vérvizsgálatokban, ami késleltetheti a betegség diagnosztizálását, amíg a beteg ultrahangvizsgálatot nem végez más problémák kivizsgálására.
Jobban megérteni, hogyan lehet elérni a diagnózist
A máj steatosis jelenlétét nem mindig képviselik a hepatogram változásai, és a sejtkárosodás, kolesztázis és májfunkció jelenlétét felmérő eredményeket az alábbiakban leírtak szerint kell meghozni:
A májsejtes elváltozás vizsgálata
A transzaminázok májkárosodás után szabadulnak fel a vérből. Az AST, korábban TGO néven, a májban, a vesében és az izomban termelődik, és megemelkedett szintje inkább a máj károsodásához kapcsolódik, míg az ALT, korábban TGP néven, a szívben, az izomban és az eritrocitákban is kifejeződik.
Az alkalikus foszfatáz a placentában, a vesében, a belekben és a leukocitákban termelődik, és serdülőkorban és terhességben is fokozódhat. Végül a gammaglutamil-transzpeptidáz, a GGT rövidítés megtalálható a vesetubulusokban, a májban, a hasnyálmirigyben és a belekben.
Májfunkciós tesztek
A májfunkció értékeléséhez ellenőrizni kell az albuminemia, a bilirubinemia és a protrombin idő eredményeit, amelyek fontos termékek, amelyek tükrözik a máj működését.
Diagnosztika
A májvizsgálatok változásainak jelenléte a következőket jelezheti:
- Alkoholos májbetegség: Az AST / ALT arány általában 2: 1 vagy magasabb. Megbízhatatlan kórelőzmény esetén az alkalikus foszfatáz, az emelkedett GGT és a makrocitózis normális eredményei erre a diagnózisra utalnak;
- Krónikus vírusos hepatitis: a májfunkció számos paraméterében változásokat okoz;
- Autoimmun hepatitis: elsősorban fiatal és középkorú nőknél jelentkezik autoimmun betegségekben, például reumatológiai problémákban és autoimmun pajzsmirigyben.
- Máj steatosis: a májfunkció változásainak leggyakoribb oka, de diagnózisa a kizárás. Figyelje meg az elhízás, a cukorbetegség és a dyslipidaemia jelenlétét, mivel a biopszia a diagnózis legbiztonságosabb eszköze.
- Ischaemiás hepatitis: alacsony keringési térfogat, például hipotenzió és vérzés esetén jelenik meg, és emelkedett ALT-, AST- és laktát-dehidrogenáz-szintje van.
- Toxikus hepatitis: főleg a teljes kórelőzmény összegyűjtésével azonosítják, de a paracetamol túladagolásának leggyakoribb oka.
- Kolesztatikus májkárosodás: enyhén emelkedett AST és ALT, valamint megemelkedett alkalikus foszfatáz és GGT.
Ha a betegnek nincsenek tünetei, és az összes kezdeti értékelés negatív, kezdje meg a kezelést életmódváltással, súlycsökkenéssel, a társbetegségek ellenőrzésével és a potenciálisan hepatotoxikus gyógyszerek, például az amiodaron felfüggesztésével.
A vizsgálatot 6 hónap elteltével meg kell ismételni, és a változások tartós fennállása esetén végezzen ultrahangot, és kiegészítő vizsgálatok, például tomográfia és biopszia előírására lehet szükség.
Hogyan történik a kezelés
A máj zsírjának kezelése főként az étrend megváltoztatásával, a rendszeres testmozgással és az alkoholfogyasztás megszüntetésével történik. Ezenkívül szükséges a fogyás és a problémát súlyosbító betegségek, például a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint ellenőrzése is. Íme egy példa arra, hogy milyen legyen a májzsír-étrend.
A zsíros májbetegség kezelésére nincsenek speciális gyógymódok, de orvosa javasolhatja a hepatitis B vakcinákat a további májbetegségek megelőzésére. Egyes otthoni gyógymódok is alkalmazhatók a kezelés elősegítésére, mint például a bogáncs vagy a articsóka tea. Fontos, hogy használatuk előtt először engedélyt kérjen orvosától.
A következő videó tippeket ad táplálkozási szakemberünktől a májzsír ellenőrzésére és csökkentésére: