Tartalom
A karfájdalom általában nem a súlyos probléma jele, különösen akkor, ha enyhe és fokozatosan jelenik meg, és a legtöbb esetben az izmok vagy az inak változásához kapcsolódik, a túlzott testmozgás vagy sérülés miatt.
Annak megállapításához, hogy mi okozza a tünetet, meg kell figyelni, mikor jelentkezett a kar fájdalma, annak intenzitása, és javul-e vagy súlyosbodik-e pihenéssel. Ha a fájdalom nagyon súlyos, hirtelen jelentkezik, vagy egyéb súlyosabb tünetek kísérik, például szédülés vagy légszomj, fontos, hogy kórházba menjen vagy orvoshoz forduljon.
Az alábbiakban felsoroljuk a karfájás 10 leggyakoribb okát:
1. Izomfeszültség
A kar izomterhelésének jelei és tünetei az izom felett lokalizált fájdalom, amely általában zuhanás, szélütés vagy az edzőteremben végzett erőfeszítés után jelentkezik. Lehet, hogy a régió még kissé megduzzad, de ez nem mindig észrevehető.
Mi a teendő: az első 48 óra alatt hasznos lehet hideg borogatást tenni a fájdalom helyére, és ezen időszak után célszerűbb meleg borogatást elhelyezni, 20 percig, naponta 1 vagy 2 alkalommal. Gyulladáscsökkentő kenőcs, például a Diclofenac alkalmazása is segíthet. Tudjon meg többet az izomfeszültség kezeléséről.
2. íngyulladás
A karfájdalom az íngyulladás jele is lehet, ez a helyzet elsősorban a tanárokat, szolgákat, festőket vagy olyan embereket érinti, akiknek olyan szakmájuk van, amelyben naponta többször fel kell emelniük karjukat, vagy nagyon ismétlődő mozdulatokat kell végrehajtaniuk.
Az íngyulladás azonban olyan embereket is érinthet, akik súlyzós edzéseket végeznek, vagy például leesnek és a padlón ütik a vállukat vagy könyöküket. A fájdalom lehet, hogy közelebb áll a könyökhöz vagy a vállhoz, de az is gyakori, hogy a kar felé sugárzik.
Mi a teendő: hideg borogatás zúzott jéggel történő elhelyezése jó lehetőség a fájdalom leküzdésére. A fizioterápia szintén jó lehetőség a tartós fájdalom esetén, amely több mint 1 hónapig tart. Nézze meg az íngyulladás fő kezelési lehetőségeit.
3. Pánikroham / szorongásválság
Szorongásos roham vagy pánikroham során olyan tünetek jelentkezhetnek, mint izgatottság, szívdobogás, mellkasi fájdalom, forróság, izzadás, légszomj és furcsa érzés a karban. Ezen túlmenően, pánikválság esetén előfordulhat, hogy a személy továbbra sem tudja elhagyni a házat, elkerülve a kapcsolatot más emberekkel, és inkább egyedül szeretne lenni a szobában.
Mi a teendő: Pánik vagy szorongásos krízis esetén fontos megpróbálni mély lélegzetet venni, megőrizni a nyugalmat és szükség esetén leguggolva maradni, hogy jobban védve érezzük magunkat. Nézze meg, mit tehet még a pánikroham kezelésében.
4. Rotátor mandzsetta sérülése
A vállrégióhoz legközelebb eső karfájdalom a forgórész mandzsettájának sérülésének jele lehet, amely akkor fordul elő, amikor a váll stabilizálását elősegítő szerkezetek sérülése van, ami fájdalmat okoz, valamint nehézséget vagy gyengeséget okoz a kar felemelésében. .
Mi a teendő: ajánlott pihenni, jeget alkalmazni és fizioterápiás foglalkozásokat végezni, és az ortopéd jelezheti gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például ketoprofen alkalmazását is a fájdalom enyhítésére, vagy ha nincs javulás, műtéti kezelés szükséges. Tudjon meg többet a forgó mandzsettáról.
5. Váll elmozdulás
Ha súlyos fájdalom jelentkezik a vállban, amely a kar felé sugárzik, ez a váll elmozdulásának jele lehet, amely akkor következik be, amikor a csontnak sikerül kimozdulnia a vállízület természetes helyzetéből. Ez a fajta sérülés gyakoribb azoknál az embereknél, akik úsznak, kosárlabdáznak vagy úsznak, de előfordulhatnak baleset után vagy például egy nagyon nehéz tárgy helytelen emelésénél is.
A fájdalom mellett az is normális, hogy az illetőnek csökken az olyan mozgása, amelyet az érintett karral végezhet.
Mi a teendő: Fontos orvoshoz fordulni, hogy a kar visszatérjen a természetes helyzetébe. Bizonyos esetekben a kar természetesen visszatérhet helyzetébe, és ezekben az esetekben a fájdalom enyhítésére meleg fürdőt vehet, és kenőcsöt (például Diclofenac) kenhet a vállára és a karjára. Megtanulják, hogyan lehet azonosítani és kezelni a váll elmozdulását.
6. Arthrosis
Az arthrosis a karfájdalom másik leggyakoribb oka, különösen 45 éves kor után, és akkor merül fel, ha nagy mozdulatokat hajtanak végre a váll vagy a könyök között. Ez a fajta fájdalom néhány órán át fennmaradhat, és homok érzése lehet az ízületben, vagy megrepedhet a mozgások során.
Mi a teendő: Az osteoarthritis kezelése fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazásával történik, amelyeket az ortopédnak ajánlania kell, valamint fizikoterápiás foglalkozásokkal az ízületek mozgékonyságának javítása érdekében. A kezelés általában időigényes, és az esettől függően műtétre lehet szükség. Jobban megérteni, mi az arthrosis és hogyan történik a kezelés.
7. Szívroham
Bár ritkább, a karfájdalom a szívroham jele is lehet. Infarktusban ugyanis gyakran előfordul, hogy a mellkasban fellépő fájdalom a kar felé sugárzik, és a nehézség érzetét kelti, a bizsergés mellett, főleg a bal karban.
Ezenkívül az infarktus egyéb jellegzetes tünetekkel is jár, például a mellkas feszességének érzése, a gyenge emésztés és a torok kellemetlen érzése. Tekintse meg a 10 legfontosabb szívinfarktus-tünetet.
Mi a teendő: amikor szívinfarktus gyanúja merül fel, nagyon fontos, hogy minél előbb menjen az ügyeletre.
8. Angina
Egy másik szívbetegség, amely a kar fájdalmával társulhat, az angina pectoris, azonban anginában általában a mellkasban megjelenő fájdalom kevésbé intenzív.
Az angina gyakoribb azoknál az embereknél, akiknek valamilyen keringési rendellenessége van, például érelmeszesedés, magas vérnyomás vagy cukorbetegség, és azért merül fel, mert a szív artériái érintettek, és a vér nem tud könnyen átjutni, ami fájdalmat okoz a szívizomban. Az anginával kapcsolatos fájdalom erős érzelmek után jelentkezhet, vagy például némi erőfeszítést tehet.
Mi a teendő: ha angina gyanúja merül fel, fontos, hogy menjen az ügyeletre, vagy forduljon kardiológushoz, erősítse meg a diagnózist és kezdje el a megfelelő kezelést. Az orvos gyógyszerek alkalmazását javasolhatja a szív artériáin keresztül történő véráramlás javítására, mint például a dinitrát vagy az izoszorbid-mononitrát. Tudjon meg többet az angina különböző típusainak kezeléséről.
9. Ragasztó capsulitis
Ragasztó capsulitis esetén gyakran előfordul, hogy az ember nem tudja jól mozgatni a vállát, ami úgy tűnik, hogy „megfagyott”, és a fájdalom a kar felé sugárzik, éjszaka intenzívebb. Ez a változás hirtelen, alvás közben jelentkezhet, és úgy tűnik, hogy összefügg a pszichológiai rendellenességekkel. Még mindig lehet fájdalom a vállban, és a tünetek általában több hónapig fennállnak, veszélyeztetve a napi feladatokat, például az öltözködést vagy a haj fésülését.
Mi a teendő: Javasoljuk, hogy fizioterápiás foglalkozásokat végezzenek kineziterápiás gyakorlatokkal és klinikai pilates-sel, a passzív mobilizációs technikák mellett. Jobban megérteni, mi az a tapadó capsulitis és hogyan kell kezelni.
10. Csontritkulás
Ha úgy tűnik, hogy a karokban a fájdalom a csontokban helyezkedik el, és fájdalom kíséri más csontokban, például a lábakon, ez csontritkulás jele lehet. Ez a fajta fájdalom még nyugalmi állapotban is jelentkezhet, gyakoribb az 50 évnél idősebb embereknél, különösen a menopauzás nőknél.
Mi a teendő: A kezelést a kalciumban gazdag ételek fokozott bevitelével, valamint a kalciumot és a D-vitamint kiegészítő gyógyszerekkel kell megtenni. További tippeket ebben a videóban talál:
Mikor kell orvoshoz menni
Bár a legtöbb esetben a karfájdalom nem jele semmilyen komoly problémának, fontos, hogy kórházba menjen, amikor:
- Szívroham vagy angina pectoris gyanúja;
- Ha a kar fájdalma hirtelen megjelenik és nagyon súlyos;
- Amikor a fájdalom fokozódik az erőfeszítéssel;
- Ha bármilyen deformitást észlel a karban;
- Ha a fájdalom az idő múlásával súlyosbodik.
Ha láz van, akkor is lehetséges, hogy a kar fájdalmát valamilyen típusú fertőzés okozza, és a kórházban vizsgálatokat kell végezni az ok azonosítása és a legmegfelelőbb kezelés megkezdése érdekében.