Tartalom
A keresztirányú myelitis vagy csak a myelitis a gerincvelő olyan gyulladása, amely vírusok vagy baktériumok által okozott fertőzés vagy autoimmun betegségek következtében jelentkezhet, és amely neurológiai tünetek és tünetek megjelenéséhez vezet, a motoros vagy például érzékeny.
Így a keresztirányú myelitis fő jelei és tünetei a csontvelő érintettsége miatt következnek be, ami a hátfájás, izomgyengeség mellett izombénulást is eredményezhet, a lábak és / vagy karok érzékenységének csökkenésével és bénulásával jár.
A myelitis kezelés célja az ember életminőségének javítása, ezért a neurológus specifikus kezelést javasolhat a myelitis okára, és a kezelés kiegészíthető fizioterápiás foglalkozásokkal, mivel ez lehetséges serkentik az izommozgást és megakadályozzák a bénulást.
A transzverz myelitis tünetei
A keresztirányú myelitis tünetei a gerinc perifériás idegeinek érintettsége miatt jelentkeznek, és lehetnek:
- Gerincfájdalom, különösen a hát alsó részén;
- Bizsergő vagy égő érzés a mellkasban, a hasban, a lábakban vagy a karokban;
- Karok vagy lábak gyengesége, nehezen tárolható vagy járható;
- A fej előre döntése és nyelési nehézség;
- Nehézség a vizelet vagy a széklet tartásában.
Mivel a myelitis befolyásolhatja az idegsejtek myelinhüvelyét, az idegi ingerek átvitele az idő múlásával jobban károsodik, ezért gyakran előfordul, hogy a tünetek minden nap súlyosbodnak, intenzívebbé válnak akár bénulás is előfordulhat, ami megakadályozza az embert a járásban.
Amikor a gerinc érintett része alacsonyabb, lehetséges, hogy az ember elveszíti a lábmozgását, és amikor az érintett terület közel van a nyakhoz, az érintett elveszítheti a váll és a kar mozgását. A legsúlyosabb esetekben nehéz lehet lélegezni és lenyelni, ami kórházi kezelést igényel.
Tehát, amikor olyan tünetek jelentkeznek, amelyek a gerinc problémájára utalhatnak, nagyon fontos, hogy forduljon például háziorvoshoz vagy neurológushoz az ok felismerése és a kezelés megkezdése előtt, mielőtt a nehezen megoldható elváltozások megjelennek. Ebben a helyzetben a diagnózis után normális, ha az illetőt neurológushoz irányítják.
A diagnózis megerősítése
A myelitis diagnózisának felállításához konzultálnia kell egy háziorvossal vagy egy neurológussal, amikor sok gyanú merül fel gerincproblémára. Az orvos a tünetek és a kórtörténet felmérése mellett általában diagnosztikai vizsgálatokat is rendel, például MRI-t, ágyéki szúrást és különféle vérvizsgálatokat, amelyek segítenek a differenciáldiagnózis felállításában és a keresztirányú myelitis diagnózisának megerősítésében.
Fő okok
A haránt myelitis egy ritka állapot, amely bizonyos helyzetek következménye lehet, amelyek közül a legfontosabbak:
- Vírusfertőzések, különösen a tüdőben (Mycoplasma pneumoniae) vagy az emésztőrendszerben;
- Enterovírusok, például EV-A71 és EV-D68;
- Rhinovírus;
- Paraziták által okozott fertőzések, például toxoplazmózis vagy cysticercosis;
- Sclerosis multiplex;
- Optikai neuromyelitis;
- Autoimmun betegségek, például lupus vagy Sjogren-szindróma.
Bár nagyon ritka, vannak olyan transzverz myelitis esetek is, amelyek a hepatitis B, illetve a kanyaró, a mumpsz és a bárányhimlő elleni oltás után merültek fel. Ezenkívül van egy jelentés arról is, hogy a transzverz myelitis tünetei olyan személynél jelentkeztek, aki az új koronavírus, a SARS-CoV-2 / COVID-19 elleni kísérleti oltást kapta, azonban ezt a kapcsolatot még vizsgálják, valamint a vakcina hatékonysága.
Hogyan történik a kezelés
A myelitis kezelése minden esetben nagyon változó, de általában gyógyszerek alkalmazásával kezdik az esetleges fertőzések kezelésére, a gerincvelő gyulladásának csökkentésére és a tünetek enyhítésére, javítva az életminőséget. A leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartozik:
- Injektálható kortikoszteroidok, például metilprednizolon vagy dexametazon: gyorsan csökkentik a gerincvelő gyulladását és csökkentik az immunrendszer reakcióját, enyhítve a tüneteket;
- Plazmacsere-terápia: olyan embereknél alkalmazzák, akiknél a kortikoszteroidok injekciója nem javult, és a felesleges antitestek eltávolításával működik, amelyek a gerincvelő gyulladását okozhatják;
- Vírusellenes szerek: minden lehetséges vírusfertőzés kezelése, amely aktív és károsítja a gerincvelőt;
- Fájdalomcsillapítók, például acetaminofen vagy naproxen: az izomfájdalom és minden más típusú fájdalom enyhítésére.
A kezdeti terápia után, és amikor a tünetek jobban kontrollálhatók, az orvos fizioterápiás tanácsokat adhat az izmok megerősítéséhez és a koordináció edzéséhez, amelyeket a betegség érinthet. Noha a gyógytorna nem képes gyógyítani a betegséget, nagyban javíthatja az izomerőt, a mozgások koordinációját, megkönnyítheti a higiéniát és más napi feladatokat.
Bizonyos esetekben még mindig szükség lehet foglalkozás-terápiás foglalkozásokra, hogy az ember megtanuljon napi tevékenységeket végezni a betegséggel felmerülő új korlátozásokkal. De sok esetben néhány hét vagy hónap alatt teljes a gyógyulás.