Tartalom
A Parkinson-kór fizioterápiája fontos szerepet játszik a betegség kezelésében, mivel javítja a beteg általános fizikai állapotát, amelynek fő célja a funkció helyreállítása vagy fenntartása, valamint a mindennapi élet önálló tevékenységének ösztönzése, ezáltal több életminőség.
Ez azonban nem zárja ki annak szükségességét, hogy a geriátrus vagy a neurológus által jelzett gyógyszereket szedje, csak a kezelés kiegészítésére szolgál. Tudjon meg többet a Parkinson-kór kezeléséről.
A Parkinson-kór fizioterápiájának céljai
A gyógytornásznak a lehető legkorábban kell eljárnia egy kezelési terven keresztül, ahol a következő célkitűzéseket emelik ki:
- A merevség, a lassú mozgás és a testtartási változások okozta funkcionális korlátozások csökkentése;
- A mozgási tartomány fenntartása vagy növelése, megakadályozva a kontraktúrákat és deformációkat;
- Javult egyensúly, járás és koordináció;
- Fokozott tüdő kapacitás és általános fizikai állóképesség;
- Esésmegelőzés;
- Az öngondoskodás ösztönzése.
Fontos, hogy az egész család részt vegyen a Parkinson-kór kezelésében, így otthon is ösztönözni kell a tevékenységeket, mivel az elhúzódó szünetek veszélyeztethetik a célokat.
Gyógytorna könnyű súlyokkal
Fizioterápiás gyakorlatok Parkinson-kór esetén
A gyakorlatokat a betegértékelés elvégzése után kell előírni, ahol meghatározzák a rövid, közép és hosszú távú célokat. A leggyakrabban használt gyakorlatok a következők:
- Relaxációs technikák: a foglalkozás elején kell végrehajtani a merevség, remegés és szorongás csökkentése érdekében, ritmikus tevékenységek révén, például a törzs és a végtagok lassú és gondos egyensúlyával.
- Nyújtás: lehetőleg az egyénnek kell végeznie a gyógytornász segítségével, beleértve a karok, a törzs, a váll / medenceöv és a lábak nyújtását;
- Aktív és izomerősítő gyakorlatok: lehetőleg ülve vagy állva, a karok és a lábak mozgásán, a törzs forgatásán keresztül végezzenek botokat, gumiszalagokat, labdákat és könnyű súlyokat;
- Egyensúly- és koordinációs edzés: ülő és álló tevékenységek, a csomagtartó forgatása ülő és álló helyzetben, testdöntés, irányváltoztatással és különböző sebességgel végzett gyakorlatok, tárgyak megragadása és öltözködés;
- Tartásgyakorlatok: mindig a csomagtartó meghosszabbítását és a tükör előtt kell keresni, hogy az egyén jobban tudja a helyes testtartást;
- Légzőgyakorlatok: a légzést időnként botok használatával vezérlik a karok számára, a rekeszizmon keresztüli légzéssel és nagyobb légzésszabályozással;
- Arcmimikri gyakorlatok: bátorító mozdulatok a száj kinyitására és becsukására, mosolyogásra, homlokráncolásra, duzzogásra, szemek nyitására és becsukására, szalmaszál fújására vagy füttyentésére, és sokat rágják az ételeket;
- Gaittréning: próbálja meg kijavítani és elkerülni a húzást hosszabb lépésekkel, növelve a csomagtartó és a karok mozgását. Jelölhet a padlón, áthaladhat az akadályokon, edzhet, hogy előre, hátra és oldalra járhasson;
- Csoportos gyakorlatok: segítenek elkerülni a szomorúságot, az elszigeteltséget és a depressziót, több ösztönzést hozva kölcsönös ösztönzés és általános jólét révén. Tánc és zene használható;
- Hidroterápia: a vízben végzett gyakorlatok nagyon előnyösek, mert segítenek csökkenteni a merevséget megfelelő hőmérsékleten, megkönnyítve ezzel a mozgást, a járást és a testtartás megváltoztatását;
- Transzfertréning: egy fejlettebb szakaszban meg kell határoznia az ágyban való mozgás, fekvés és felkelés helyes módját, a székhez kell menni és a fürdőszobába kell menni.
A fizioterápiára általában egy életen át szükség lesz, így minél vonzóbbak a foglalkozások, annál nagyobb a beteg elkötelezettsége és érdeklődése, következésképpen annál jobb az elért eredmény.