Tartalom
A hangulat hatékony javítása érdekében apró változtatások hajthatók végre a szokásokban, például relaxációs technikák, ételek vagy akár fizikai tevékenységek. Ily módon az agyat stimulálni fogják a hangulatot szabályozó hormonjainak, például a szerotonin, a dopamin, a noradrenalin és a gamma-aminosavsav (GABA) koncentrációjának növelésére.
Érdemes emlékezni arra, hogy a jó hangulat a test és az elme jólététől függő állapot, de a napi feladatok miatt rossz szokások befolyásolhatják, például napi munkahelyi vagy otthoni stressz, kevés alvás, nincs idő hogy tetszik vagy ne tegyen időt a testmozgásra, hormonális egyensúlyhiányhoz vezethet, ami rossz hangulatot vált ki.
Nézzen meg 5 cselekvési tippet, amelyek segítségével javíthatja a hangulatot:
1. Aludj jól
A napi legalább 8 órás alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy az agy meg tudjon pihenni a napi feladatoktól, és képes legyen ellátni kémiai funkcióit, amelyek magukban foglalják a jólét és a pihenés érzését fokozó, következésképpen a hangulatot javító hormonok termelését.
Alvás közben a test csökkenti a kortizol és az adrenalin termelését, segít csökkenteni a stresszt.
2. Figyelem az ételekre
Bizonyos ételek, mint a bab, a mandula, a banán, a lazac, a dió és a tojás, segíthetnek a dopamin és a szerotonin termelésében, amelyek a boldogság és a jólét hormonjai, emellett segítenek az idegrendszer szabályozásában, javítják a hangulatot és csökkentik a stressz és szorongás. Nézzen meg más ételeket, amelyek elősegítik a szerotonin termelését.
A következő videóban Tatiana Zanin táplálkozási szakember a triptofánban gazdag ételekről beszél, amelyek növelik a jólét és a boldogság érzéséért felelős hormontermelést:
3. Végezzen olyan tevékenységet, amely tetszik
Ha időt szán egy olyan tevékenységre, amelyet szívesen olvas, zenét hallgat, rajzol vagy kerékpározik, akkor az agyalapi mirigy és a hipotalamusz által felszabaduló és neurotranszmitterként ható endorfin szintjének növelésére is elősegíti az örömérzetet, javító hangulat.
4. Relaxációs tevékenységek
Az olyan relaxációs tevékenységek, mint a meditáció és a jóga, csökkentik a kortizol, a stresszhormon szintjét, és segítenek abban, hogy kapcsolatba léphessenek önmagaddal, gyakran egyértelmű érzéseket keltve, amelyeket nap mint nap nem vesznek észre. Ez megkönnyíti a közelebb kerülést ahhoz, amit jól csinál, és elhagyja a szokásokat, amelyek szomorúságot és gyötrelmet okozhatnak. Megtanulják, hogyan kell gyakorolni a meditációt és annak előnyeit.
5. Alternatív terápiák
A holisztikus terápiák, például az akupunktúra, az aurikuloterápia, a reiki és a zeneterápia olyan gyakorlatok, amelyek idővel javíthatják a hangulatot. A kikapcsolódás és az önismeret biztosításáért, az olyan helyzetek jobb kezeléséhez, amelyek korábban stresszt okozhattak és kimerítették az ember energiáját.
Ezek mellett az aromaterápia más napi tevékenységekkel együtt is elvégezhető, remek technika a hangulat javítására. Nézze meg, hogyan működik és hogyan végezze el az aromaterápiát a hangulat javítása érdekében.
Az ilyen típusú terápiát általában a klinikai helyzetek, például a szorongás és a stressz kiegészítéseként tekintik, amelyek befolyásolhatják a hangulatot és például dühállapotokhoz vezethetnek. Ezek a terápiák azonban nem helyettesíthetik az orvos által javasolt kezelést.
Amikor a rossz hangulat betegség lehet
Bizonyos esetekben, amikor a rossz hangulat együtt jár az el nem múló fáradtsággal és a rendkívüli irritációval, amely a szokások változásával és az ehhez szükséges összes erőforrás gyakorlásával nem javul, ajánlott orvoshoz fordulni, hogy kizárhat egy olyan betegséget, mint például a pajzsmirigy túlműködés, a cukorbetegség, az Alzheimer-kór és a szélütés, amelyek befolyásolhatják a hangulatot, és olyan düh epizódokhoz vezethetnek, amelyek eltűnnek az alapbetegség kezelésében.
Ha a rossz hangulat gyakran előfordul, nem jár szerves betegségekkel, és az orvos által jelzett életmódváltással vagy kezeléssel nem javul, akkor szükséges lehet, hogy az illetőt a megfelelő szakemberhez, például pszichiáterhez vagy pszichológushoz irányítsák kezelésre, mert jelezheti a mentális változásokat, például a disztímia. Értse meg, hogy mi a disztímia és hogyan végezzük a kezelést.
Az alábbi teszt útmutatást adhat, ha felmerül a kérdés, hogy ez csak egy rutinszerű, átmeneti rossz hangulat, vagy lehetséges, hogy rendellenességről van szó.
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
Indítsa el a tesztet
Szomorúan érzed magad hetente több mint 4 alkalommal, vagy nem vagy boldog vagy szomorú szinte minden nap?
- Nem soha.
- Igen, de ez nem túl gyakori.
- Igen, szinte minden héten.
Még akkor is duzzog, ha mindenki boldognak tűnik?
- Nem, amikor mások boldogok, én is.
- Igen, gyakran rossz kedvem van.
- Igen, nem tudom, milyen érzés jó hangulatban lenni.
Kritikus vagy gyakran kritikus?
- Nem, soha nem kritizálok senkit.
- Igen, de kritikáim konstruktívak és nélkülözhetetlenek.
- Igen, nagyon kritikus vagyok, nem hagyom ki a lehetőséget, hogy kritizáljak, és nagyon büszke vagyok rá.
Folyamatosan panaszkodsz mindenre és mindenkire folyamatosan?
- Nem, soha nem panaszkodom semmire, és az életem egy rózsás ágy.
- Igen, panaszkodom, amikor úgy gondolom, hogy szükséges, vagy nagyon fáradt vagyok.
- Igen, szinte minden nap panaszkodom mindenre és mindenkire.
Unalmasnak és unalmasnak találsz mindent?
- Nem soha.
- Igen, gyakran szerettem volna máshol lenni.
- Igen, ritkán vagyok elégedett a dolgokkal, és valami mást érdekesebbet akartam csinálni.
Fáradtnak érzi magát naponta?
- Nem, csak akkor, amikor nagyon keményen dolgozom.
- Igen, gyakran fáradtnak érzem magam, pedig egész nap nem csináltam semmit.
- Igen, minden nap fáradtnak érzem magam, akkor is, ha nyaralok.
Pesszimista embernek tartja magát?
- Nem, elég optimista vagyok, és látom a dolgokban a jót.
- Igen, nehezen találom a jót valami rosszban.
- Igen, pesszimista vagyok, és mindig azt gondolom, hogy minden rosszul fog menni, még akkor is, ha sok erőfeszítést igényel.
Sokat alszol, vagy nehezen alszol?
- Jól alszom, és úgy gondolom, hogy nyugodtan alszom.
- Szeretek aludni, de néha nehezen alszom el.
- Nem hiszem, hogy elég pihennék, néha sok órát alszom, néha gondom van a jó alvással.
Gondolod, hogy téged bántalmaznak?
- Nem, soha nem aggódom emiatt.
- Igen, gyakran azt gondolom, hogy tévednek.
- Igen, szinte mindig arra gondolok: Ez nem igazságos.
Nehezen tudsz döntéseket hozni?
- Nem soha.
- Igen, gyakran elveszettnek érzem magam, és nem tudom, mit döntsek.
- Igen, gyakran nehezen tudok dönteni, és mások segítségére van szükségem.
Hajlamos vagy elszigetelni magad?
- Nem, soha, mert szeretek családdal vagy barátokkal lenni.
- Igen, de csak akkor, amikor kiborulok.
- Igen, szinte mindig, mert nekem nagyon nehéz más emberekkel lenni.
Könnyen idegesít?
- Nem soha.
- Igen, sokszor.
- Igen, szinte mindig dühös vagyok és ideges vagyok mindenért és mindenkitől.
Nagyon kritikus vagy magaddal szemben?
- Nem soha.
- Igen, néha.
- Igen, szinte mindig.
Mindig elégedetlen valamivel?
- Nem soha.
- Igen, sokszor.
- Igen, szinte mindig.
Túl merev vagy hajlíthatatlan?
- Nem soha.
- Igen, sokszor.
- Igen, szinte mindig.
Alacsony önértékelésed van?
- Nem soha.
- Igen, sokszor.
- Igen, szinte mindig.
Csak a dolgok negatív oldalát látja?
- Nem soha.
- Igen, sokszor.
- Igen, szinte mindig.
Mindent személyesen veszel?
- Nem soha.
- Igen, sokszor.
- Igen, szinte mindig.
Nehezen érzed magad boldognak és elégedettnek?
- Nem soha.
- Igen, sokszor.
- Igen, szinte mindig.